… ahogy “érzem”
Sorskönyv
Lapozgatom az éveket és az írott sorsom szétpereg,
a sorok között olvasok, bujkálok, kardozok, elfogyok,
hiába minden félelem, az elme harcos és nem felejt,
itt dadogó a csend, ott ragyogó a rend,
csak nézem föntről a két kezem, hogyan deríti föl a képtelent,
hogy kutatja, hajtja lapjait, hátha megtalálja titkait.
De mindig ugyanaz a vége, nézd meg, mindig ugyanaz a tévesztésem,
mindig ugyanúgy, mindig ugyanúgy és mindig más...
Látod, valahogy a tervezésben, látod ugyanúgy csúszik széjjel,
mindig ugyanúgy, mindig ugyanúgy és mindig más...
Megtervezem és megtalál, aztán elkap engem és szétdobál,
a sorsom könyve most túl pereg és visszaugrik, ha kérlelem,
itt nincsen semmi más, ez a pár sor szétdobál,
lapozgatom az éveket és elesik benne a véletlen,
nem hagy ma itt, csak képtelen mozdulni innen messzire.
De mindig ugyanaz a vége, nézd meg, mindig ugyanaz a tévesztésem,
mindig ugyanúgy, mindig ugyanúgy és mindig más...
Látod, valahogy a tervezésben, látod ugyanúgy csúszik széjjel,
mindig ugyanúgy, mindig ugyanúgy és mindig más...
Szabó Balázs- Sorskönyv
Hogy mi is a Családállítás, azt Szabó Balázs Sorskönyv című remekbeszabott dalszövege írja le számomra a legjobban. A munkánk során a Sors könyvében lapozgatva keressük azokat a mintákat, amik, bár néha álcázzák magukat, de mégis felismerhetővé válnak ismétlődéseik által („mindig ugyanúgy és mindig más”). „Hiába minden félelem, az elme harcos és nem felejt”- ez az, amivel dolgozunk, ez az, ami segít minket eligazodni a Sors könyvének kusza fejezetei között. Hiszen megterveztük a sorunk, minden ott van a lapokon. Tanácsadóként, családállító terapeutaként a feladatunk az ott megírtak értelmezésben segítséget nyújtani, új szemléletmódot provokálni: vajon tévedés-e a tévedés, vagy előre megírt tanítás?
… ahogy ’értem’ -Definícióm a családállításra (elméleti háttér és módszertan) 1. rész
A Családállítás módszertana diagnosztizálástól a korrekciók / gyógyítások végrehajtásáig tartó folyamatot foglal magában.
Mint terápiás eszköz, viszonylag új, viszont erős gyökerekkel rendelkezik. Pszichológiai oldalról a családterápia és a pszichodráma tekinthető előzménynek és alapnak, ahhoz a rendszerszemléletű módszertanhoz, melyet Hellinger- féle családállításnak hívunk.
Bert Hellinger a lélektani ismeretek mellett más tudományágakat is segítségül hívott módszere teljessé tételéhez: a mezőelméletet. E tudományterület új és újszerű kutatási eredményei, elméletei egyre szélesebb körben elfogadottak és egyre közelebb visznek a siló-gondolkozás leküzdésében a tudományos életben is.
Családterápia
- Az alapvető elképzelés, hogy a család egy, a korábbi generációk által érintett interaktív egység, melyet egy sor egységes elv működtet (és amely magába foglalja a gondolatot, hogy az egész több, mint a részek összessége), a családterápia által került bevezetésre a szakirodalomba.
E gondolat fejlődése nyomon követhető lesz más megközelítésekben is, többek között Bowen, Satir, Minuchin, az MRI Csoport Palo Altoban és az olaszországi Milan Csoportok elméleteiben, munkáiban.
- A '60 -as évek elején, a jeles családterapeuta Virginia Satir (1916-1988) felismerte, hogy az egyik családtag tünetei nyilvánvalóan kiegyensúlyozó funkciót látnak el a családrendszerben, és hogy e rendszernek is része van a tünet fenntartásában. Idővel Satir és mások bővítették ezt az elméletet, és létrehoztak egy három generációs modellt családrekonstrukció néven. A
- Salvador Minuchin-féle strukturális családterápiában az összemosódott családi struktúrákat terápiás céllal 2 lépésben kezelik:
1) destrukturálás (lebontás),
2) restrukturálás (funkcionálisabb minták kialakítása).
- A Menthal Research Institute a ’ 60-as évektől bölcsője a rövid és stratégiás terápiának és kezelésnek (azaz a Palo Alto megközelítésnek). E szerint a család ellenállását a terapeuta nem legyőzni akarja, hanem felhasználni a változás érdekében. Az irányzat jellemzői: tünet centrikus és változás orientált. Nézetük szerint a tünet a nem megfelelő probléma-megoldási kísérletekből származik. Ezért a terapeuta feladata speciális stratégiák kidolgozása a változás előidézésére.
- Ezzel egyidőben, a Milan csoport Olaszországban arra a következtetésre jutott, hogy a problémák a család egészére, nem csak az egyénre hatnak, valamint hogy ezek a minták egyik generációról a másikra ismétlődnek.
- M. Bowden (1913-1990) az első terapeuták egyike, aki a családi származásra koncentrál. Elméletének alapja a differenciálódás fogalma volt, ami tulajdonképpen a családnak adott érzelmi reakció foka. Abban igyekezett klienseinek segíteni, hogy megelőzhessék a családi dinamika által megjósolható eseményeket, melyek elnyelik az egyént.
- A magyar származású pszichiáter, Böszörményi Nagy Iván (1920-2007) munkája kapcsán vonult be az invisible loyalties- láthatalan hűség/kötéss a család- és csoport dinamikai megfigyelések fogalomtárába. Megfigyeli, hogy a lojalitás hogy működik és nyilatkozik meg generációkan keresztül. Bevezeti a parentifikáció fogalmát.
Pszichodráma
Jacob Levy Moreno (1889-1974) a ’10-es -’20-as években fektette le a pszichodráma alapjait, mely egy csoportos önismereti-önfejlesztő pszichoterápiás módszer. A szeretet, a művészi kreativitás, motiváció, kogníció, alkotás, játékosság, és spontaneitás, eszközeit használva éri el a lélek gyógyításának (olykor fájdalmas) beavatkozásait.
- ’A pszichodrámában a főszereplő lehetőséget kap az esemény újraélésére, megértésére, feldolgozására és új viselkedés, szerep kialakítására. Azzal, hogy a megtörtént eseményt a főszereplő újrajátsza, megértheti saját és mások viselkedését az adott szituációban. Az esemény lejátszásával a múlt újra jelenné válik. Kialakul a „mintha” helyzet. Az esemény már rég elmúlt, de a lejátszással, visszakerül a jelenbe, ahol úgy történik a lejátszás, mintha éppen a mostban történne az esemény. Ezzel a főszereplő a játszás során nem csak megérti, hanem érzelmileg át is éli a történteket. A főszereplő a játékban megtapasztalhatja, hogy változtat a viselkedésén, a másikhoz való viszonyulásán. Így kezdetét veszi egy új viselkedési minta, szerep begyakorlása. Azzal, hogy a főszereplő mások bőrébe bújhat, a történést teljesebb mértékben értheti meg. Már nem csak a saját szemüvegén látja a „valóságot”, hanem mások szemszögéből is. Mások szerepének felvétele segítheti őt a saját szereprepertoár bővítésében, így elsajátíthatja mások szerepviselkedését. Más szerepek eljátszásával tudatossá válhatnak az elfojtott szerepviselkedések (pl. antiszerep játék által).’ http://csoportdinamika.hu/mi-pszichodrama/
- A terápia 3 szinten hat:
1) A csoporttag saját (protagonista) játéka során.
2) Közös csoportjátékban. ill. más csoporttag játéka során beválasztott segítő (antagonista) szerepben, ahol is új szerepek kipróbálására, hasznos felisme- résekre, és a viselkedésbe való beépítésére nyílik lehetőség.
3) Nézőként a drámajáték kapcsán átélt katartikus folyamatok révén.
… ahogy ’értem’ -Definícióm a családállításra (elméleti háttér és módszertan) 2/2. rész
Hellinger rendszere
- A családállítás módszere Bert Hellinger nevével szorosan összefügg, neki köszönhetjük az alapok kidolgozását, rendszerbe foglalását. Mára már sok tanítvány (és maga Helliger is) tesz hozzá vagy változtat a terápián időről időre, mégis könnyen leírhatók azok az elemek, melyek a módszer fő építőkövei.
- Bert Hellinger (1925- 2019) teológiát, filozófiát, később pedagógiáit tanult, majd misszionáriusként Dél-Afrikában teljesített szolgálatot. Itt a zulu törzseket tanulmányozta és tárta fel ebben nagyon tiszta, érintetlen környezetben, hogy az ősök tisztelete, a családi rend és rendszer ereje milyen nagy segítséget ad a világban való eligazodásban, a mentális és pszichés egészség megőrzésében a törzs tagjai számára.
- Rendszerbe foglalta azon szabályszerűségeket, melyek minden családrendszert áthatnak.
Megfogalmazta a családállítás 3 alaptörvényét:
I. Odatartozás Joga
II. a Hely Törvénye
III. Kiegyenlítődés Törvénye (az adás-kapás egyensúlya)
és leírta a szeretet rendjeit (a teljesség igénye nélkül):
a) Szülő- gyermek
b) A Klán (tágabb család)
c) Férfi- női kapcsolatok
d) Betegség (mint vezeklés).
Mezőelmélet, mező gyógyítás
- Barbara Bernnan (1939- ) fizikus, a mezőgyógyítás úttörője leírja, hogy az emberi energia mezők kölcsönhatásba lépnek egymással. Publikált egy hét energia rétegű modellt, ahol minden egyes rétegnek különböző frekvenciája van, melyek különböző funkciókat látnak el. Megemlíti, hogy a csakrák az egyetemes energia transzformátorai.
- Rupert Shceldrake (1942- ) biokémikus, filozófus és tudománytörténész dolgozta ki a morfikus rezonancia koncepcióját. Feltételezése szerint a természetben minden dolog emlékezettel bír, és bármilyen természeti rendszer (termeszkolóniáktól kezdve az orchideákon át az inzulinmolekulákig) a saját fajának kollektív memóriáját örökli meg az elődeitől.
„A morfogenetikus mezők összefüggenek egymással, és időben, valamint térben koordinálják egy rendszer részeit. Emlékeket hordoznak magukban előző, hasonló rendszerekről. Az emberi és szociális csoportok, valamint a törzsek és a családok a morfogenetikus mezők révén egyfajta kollektív emlékezetet örökölnek. Az ősök szokásai, hagyományai, szemléletmódja befolyásolják a jelenleg élők viselkedését, mégpedig mind tudatosan, mind tudattalanul. Valamennyien összeköttetésbe kerülünk a kollektív emlékekkel, akárcsak – ahogy C. G. Jung, a pszichológus rámutatott- a ’kollektív tudattalannal’.’ – Rupert Scheldrake: Der diebte Sinn der Tiere- Az állatok hetedik érzéke, München, 2000, p. 37.
- A kollektív tudatalatti fogalmának legértékesebb hagyatékát C. G. Jung (1875-1961) svájci pszichiátertől kaptuk. Szerinte kollektív tudatalattiban léteznek úgynevezett archetípusok, melyek nem a tapasztalatokon alapszanak. Ezek viselkedésminták, hajlamok, olyan formák, melyeket már Platón is említett. Jung szerint leginkább krízishelyzetben keletkezhetnek olyan kapuk az elmében, melyek elvezetnek a kollektív tudatalattihoz. Az álmok és lelki válságok, a láz és az elmebetegség, valamint véletlen találkozások, mind a kollektív tudatalattihoz vezető utak, amely az "éleslátásával" képes visszaállítani az egyén pszichés egészségét.
- Fentiek szerint az egyének élményeit, döntéseit is a morfogenetikus szellemi mező tárolja, és ez a mező a későbbiekben is visszahat az egyénre.
Spirituális megközelítés
Számtalan spirituális, transzcendentális elmélet ismeretes, melyek tulajdonképpen mind ugyanazt írják le: létezik egy közös tudat, melyben minden információ tárolódik (Akasha). Ez az információ lehívható, és akár testet is ölthet (Egregor). Több vallás képviselői állítják, hogy ez csak beavatottaknak elérhető, míg hitem szerint mindenki számára szabadon kapcsolatba lehet kerülni ezzel a mezővel. Gyakorlás és nyitottság révén egyre tisztábbá válhat a kommunikáció, ezzel is segítve a terapeuta munkáját.
A családállítás
A fenti az elméletek dinamikus kölcsönhatása révén jöhetett létre és vált alkalmazott segítő eszközzé a családállítás. A módszer figyelembe veszi a generációk közt átadott mintákat a múltból, így a terápiás alkalmakat akár egyfajta erőteljes ’rövid terápiának’ is tekinthetjük, melyet a pszichodrámából ismert képviselő állítás módszerén keresztül valósítunk meg annak érdekében, hogy segítsük az ügyfélnek felismerni és felülírni a családban, családrendszerben húzódó tudattalan dinamikákat.
Munkánk során tehát a Mezőben tárolt információkat hívjuk le és teszünk korrekciókat, segítjük a lelkeket a fejlődésüket már nem támogató hitrendszerek helyett új, előrevivő gyakorlatok, minták kialakításával azon univerzális törvényszerűségek figyelembevételével, melyeket a korábban bemutatott szakemberek is leírtak, vagy egyéb tanulmányainkból ismerünk, és amit a terápiás munkánk során megtapasztalunk, lecsatornázunk. Tesszük mindezt ugyanannak az egy és oszthatatlan Mezőnek/ Erőnek az együttműködésével - melyet fentebb bemutattam -, tehát semmiképp sem tudunk olyat tenni, mely a ’Tervtől’ idegen lenne.
Hellinger egy interjújában egyszer ezt mondta: „Nem vagyok meggyőződve, hogy az állításokon mindig a tényszerű történeti igazságot tárjuk fel a családról, de mindenképp olyan megbízható információt kapunk, amelyek a konstruktív megoldások felé mutatnak.”